Digitalizálás: Európa alig mozdul meg.
Az európai vállalatok meglehetősen gyenge bizonyítványt állítanak ki magukról a digitalizálás terén, amint azt a 2019-es, aktuális EOS-tanulmány, a „European Payment Practices ” mutatja. Aggasztó: Ez már évek óta így van.
- Az európai vállalatoknak csak 49%-a tartja magasnak vagy nagyon magasnak a saját digitalizálási szintjét.
- Az országok közötti különbség nagy, mindenekelőtt a német vállalkozások értékelik rossznak magukat.
- Az európai digitalizálás megakadása különösen feltűnő a felszólítások terén - itt a többség még mindig a kézi folyamatokra támaszkodik.
Összességében Európa vállalatai nem képesek jó képet alkotni maguknak a digitalizálásról: Ezt mutatja az EOS aktuális, 2019-es „European Payment Practices” tanulmánya. 17 ország 3400 válaszadójának csupán 49%-a tartja a saját vállalatát kellőképpen digitalizáltnak. „És ez az átlagérték 2017 óta nem változott“, mondja Justus Hecking-Veltman, az EOS Csoport pénzügyi igazgatója.
Az EOS-tanulmány szerint Kelet-Európában Csehországban (60%), Szlovákiában, Magyarországon és Görögországban (mindegyik 57%) a vállalkozások úgy gondolják, hogy náluk a digitalizáció magas vagy nagyon magas szintű. Nyugat-Európában Belgium (58%) és az Egyesült Királyság (55%) vezet - Németország az utolsó helyen van 26%-kal.
Megdöbbentő, hogy a német vállalatok ennyivel rosszabbnak ítélik meg magukat, mint európai szomszédaik. Ha például összehasonlítjuk az EOS-felmérés válaszadóit a DESI-mutatóval, más képet kapunk: ez az európai mutató, amely objektív kritériumokat használ egy ország digitalizáltságának mérésére, Németországot a tizenkettedik helyre helyezi a 28 EU-tagállam között.
„A digitalizálás hosszú távú folyamat, amely a megfelelő gondolkodásmód mellett jelentős pénzügyi forrásokat is igényel“, hangsúlyozza Hecking-Veltman. „Például az EOS-nál csupán az elmúlt pénzügyi évben körülbelül tíz millió eurót fektettünk be adósságbehajtási alaprendszereink digitális továbbfejlesztésébe. Nem számít, hogy egy vállalat digitális élenjárónak vagy lemaradónak tekinti-e magát – senkinek sem tanácsos megpihennie a babérjain.“
Nagy regionális különbségek.
Ugyanakkor túlságosan könnyű lenne Európát általában digitálisan lemaradottnak nevezni: valójában hatalmas különbségek vannak az országok és ágazatok között. Például a DESI-index szerint a nagykereskedelem és az autóipar jobban digitalizált, mint a vegyipar és a textilgyártók. És a kép az Egyesült Államokhoz viszonyítva is bonyolultabb: például Európában hiányoznak még az online platformok és a felhőalapú számítástechnikai központok nagy üzemeltetői is. Ezzel szemben itt a vállalatok vezető szerepet töltenek be a tárgyak internete (Internet of Things - IoT) megvalósításában: A Bain vállalati tanácsadó cég tanulmánya szerint az európai ipari vállalatok háromszor gyorsabban hajtják végre az IoT-projekteket, mint az amerikai versenytársaik. Mindenekelőtt az autóipari csoportok szereztek maguknak jelentős előnyt az Ipar 4.0-ban.
A kézi, analóg felszólítási folyamat nemcsak hajlamos a hibára, hanem általában az ügyfelet sem az egyénileg legmegfelelőbb kommunikációs csatornán éri el a lehető legjobb időben.
Lengyelország (Görögország, Románia és Bulgária mellett) a sereghajtók közé tartozik a gazdaság és a társadalom DESI-összértékelése szerint is: ebben az indexben olyan tényezők szerepelnek, mint a szélessávú hálózat minősége és a munkaerő digitális készségei. Itt Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia állnak az élen.
Az európai követeléskezelés digitalizálásának mértékét vizsgálva megmutatkoznak a bepótolni valók: az EOS-tanulmányban megkérdezett vállalatok közül csak 41% rendelkezik nagyrészt vagy teljesen digitalizált felszólítási rendszerrel. „A kézi, analóg felszólítási folyamat nemcsak hajlamos a hibára, hanem általában az ügyfelet sem az egyénileg legmegfelelőbb kommunikációs csatornán éri el a lehető legjobb időben“, figyelmeztet Hecking-Veltman. „Itt sürgős intézkedésre van szükség a fizetési késedelem csökkentése érdekében.“